Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem

EHS Blog

Légszennyező bevásárlás

2015. május 06. - EHSblog

Nem is gondolnánk, hogy a bevásárlás jelentős légszennyezést okozhat, pedig ha nem gyalogosan vagy kerékpárral érkezünk, akkor bizony az utazás során nagy mennyiségű légszennyező anyag kerül a levegőbe. Ha pedig olyan roham és ezáltal dugó alakul ki, mint a hétvégén több bevásárlóközpont parkolójában is történt, akkor ez a szennyezés a sokszorosára növekedhet.
id-100142864_1.jpg

A hosszúhétvége egyetlen vásárlós napján több hipermarket parkolójában is akkora dugó alakult ki, hogy kocsival több, mint fél óra alatt lehetett kijutni. Ez nem csak az emberek idegeit viselte meg, de a környezetet is. Nézzük mekkora terhelést okozhatott mindez.

A nagyáruházak parkolói átlagosan 250 méter hosszúak és 80 méter szélesek és nagyjából 12 részre vannak osztva, azaz ha teljesen bedugulnak, akkor 150 autó is vesztegelhet a kijutásra várva. A szinte végig alapjáraton töltött idő alatt átlagosan egy autó az alábbi mennyiségű káros anyagot bocsátja ki.

Feltételezve, hogy a kaotikus állapot négy órán keresztül fennállt, akkor összesen az alábbi mennyiségű káros anyag jutott a környezetbe.

Mekkora is valójában ez a kibocsátás? Ekkora emissziót okozna, ha körbeautóznánk az országot. Ezt a széndioxid mennyiséget 230 átlagos fa egy nap alatt képes megkötni. 

A közlekedési emisszió komoly veszélyt jelent az ember és az állatvilág egészségére, irritálja a légutakat és a nyálkahártyát, csökkenti a vér oxigénszállító képességét és egyes kutatások szerint a szívroham kockázatát is jelentősen növeli. Hosszútávon számos légzőszervi és daganatos megbetegedésért felelősé tehető.

A légszennyező anyagok károsítják a növények gázfelvevő képességét, negatívan befolyásolják fejlődésüket. Reakcióba lépve a vízzel további káros folyamatokat indíthatnak be. Beépülve a növényekbe ott felhalmozódnak és bekerülnek a táplálékláncba is.

Előzzük meg a bevásárlás okozta légszennyezést, menjünk a hipermarketekbe tömegközlekedéssel, vagy ha mindenképp autózunk, akkor legalább kerüljük el a shoppingrohamokat.

Kemizáció

A kemizáció a vegyi anyagok elterjedését felhasználását jelenti. A modern kor egyik velejárója a vegyi anyagok mind szélesebb körű elterjedése. Ma már több millió vegyi anyagot tartunk nyilván, és a kereskedelmi forgalomban is több százezer vegyi anyag vagy keverék beszerezhető.

id-10080166.jpg

A kemikáliák felhasználása a mindennapjaink szerves része, gyakran észre sem vesszük, hogy épp egy vegyszert vagy keveréket használunk. Ezeknek egy része nincs káros hatással az emberi szervezetre, de vannak olyan anyagok is melyeknek súlyos egészségkárosító hatása jól ismert mindenki számára, és persze olyanok is, amelyeknek a hatásairól még nem sokat tudunk.

Sok olyan anyagot használunk, mely nem megfelelő körülmények között, vagy egy esetleges baleset során súlyos környezetkárosítást okozhatnak, a felhasználóra, vagy a hatókörben élőkre pedig halálos veszélyt is jelenthetnek. Egyes vegyszerek lehetnek tűzveszélyesek, robbanásveszélyesek, mérgezőek vagy csak irritatívak, esetleg más veszélyes tulajdonsággal rendelkezhetnek, és természetesen ezek kombinálódhatnak is. Keverékek esetében még bonyolultabb hatásmehanizmusok léphetnek fel. Felhasználásuk során azt is szem előtt kell tartani, hogy egyes anyagok vagy keverékek más anyagokkal vagy keverékekkel egyesülve súlyos balesetet okozhatnak például robbanással vagy mérgező gáz fejlődésével.

Természetesen a kemizáció nemcsak káros, haszna is van. Részben ennek köszönhető a mai életszínvonalunk, a ma használt eszközök, anyagok nem jöhettek volna létre. Nagy szerepet játszik az élelmiszerek előállításában is.

Mivel a vegyi anyagok ennyire elterjedtek mind a hétköznapokban, mind a munkahelyeken, ezért fontos, hogy felhasználásukkal, felhasználásuk gyakorlatával tisztában legyünk, ismerjük a vegyszerek okozta hatásokat, a védekezés, megelőzés módját, és a fokozott expozíció felismerésének, szűrésének módjait.

Ha okosan bánunk a vegyi anyagokkal és kontroll alatt tartjuk őket, akkor több hasznunk lehet belőle, mint kárunk, de ha ész nélkül használjuk őket, akkor akár az emberiség vesztét is okozhatja a kemizáció.

A hallás fontossága. Hallod?

Az érzékszerveink segítenek megismernünk a világot, és biztosítják, hogy hozzájussunk azokhoz az információkhoz, melyek nélkülözhetetlenek a teljes értékű élethez.

Fülünk a hallás érzékszerve. Nemcsak azért nélkülözhetetlen, hogy kommunikálni tudjunk a környezetünkkel, barátainkkal és családunkkal, hanem fontos szerepet játszik a tájékozódásban, biztonságérzetben is.

id-100307566.jpg

A normál háttérzaj nélkülözhetetlen az általános biztonságérzetünk szempontjából. Egy csendes szobában is 30 dB alapzaj van, amire mindenkinek szüksége van. Egy tökéletes süketszobában, ahol csak a saját testünk zajait lehet hallani, már rövid idő elteltével is komoly idegrendszeri panaszok, akár hallucináció is felléphet.

Bár az emberi fül nem olyan kifinomult navigációs eszköz, mint a denevéreké, mégis nagy szerepet játszik a tájékozódásban. Hallásunkkal be tudjuk határolni a hangforrás helyét és távolságát, a hangot adó tárgyak, emberek pontos helyét. A hallás elvesztésével a tájékozódási képességünk is csökken.

Hallásunk működése bonyolult folyamat. A környezetünkből érkező hangokat a fülkagyló gyűjti össze és vezeti a dobhártyához. A dobhártyát megmozgatják a hanghullámok, aminek hatására a hallócsontokon (kalapács, üllő, kengyel) keresztül felerősödve a csiga folyadéktartalma rezegni kezd. Ezt a rezgést érzékelik a csigában található hallószőrök és alakítják át elektromos impulzussá, majd ezek az idegpályákon az agyba jutnak. A lenti videón mindezt részletesebben és szemléletesen is megnézhetjük.

A halláskárosodásnak két nagy csoportja van. A vezetéses és az idegi jellegű halláscsökkenés. Vezetéses halláscsökkenés a külső hallójárat és a középfül, míg az idegi jellegű a belső fül és a hallóidegek károsodása. A kettő kombinációját kevert típusú halláskárosodásnak nevezik.

A korral mindenkinek romlik a hallása, de a hirtelen erős zaj és a tartós zajterhelés is komoly hallásromlást okozhat. Ezek forrása lehet a hangos zenehallgatás, koncert, és nem utolsósorban a zajos munkakörnyezet is.

Vigyázzunk a hallásunkra, előzzük meg a halláskárosodást, szükség esetén viseljünk hallásvédő eszközt!

 

Munkabaleset vagy üzemi baleset?

Általában a munkabaleset és üzemi baleset egyként él a fejekben, pedig ez két teljesen különböző fogalom, de vannak átfedések.

Először is fontos tisztázni, hogy mikor beszélhetünk egyáltalán balesetről. A sérült akaratától független, az emberi szervezetet érő, rövid idő alatt bekövetkező, egyszeri külső hatás, ami a sérülést, mérgezést, bármilyen egészségkárosodást vagy halált okozó eseteket nevezzük balesetnek. Azaz semmiképp sem tekinthető balesetnek a szándékos öncsonkítás, öngyilkosság és az akut vagy krónikus megbetegedés.

id-100284550_1.jpg

A munkabaleset egy munkavédelmi fogalom. Ebbe a körbe tartoznak azok a balesetek, melyek a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érik a munkavállalót, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy munkabaleset, ami a munka megkezdése vagy a munkahelyre belépés és a munka befejezése vagy a telephely elhagyása között történik.

Az üzemi baleset egy társadalombiztosítási fogalom, ehhez ellátás is kapcsolódik. A biztosítottat a foglalkozása körében vagy azzal összefüggésben éri baleset, beleértve a lakásáról a munkába vagy munkából a lakására menet történt baleseteket. Nem üzemi baleset a kizárólag a sérült ittassága miatt, az engedély nélkül végzett munka, járműhasználat során vagy munkahelyi rendbontás eredményeként bekövetkezett baleset, valamint ha a lakásról munkába vagy munkából lakásra közlekedés nem a legrövidebb útvonalon vagy indokolatlanul megszakítva történt.

A legfontosabb különbség, hogy a munkabalesetet a munkáltatónak vizsgálnia kell, az üzemit nem. Az üzemi baleset esetén jár baleseti ellátás, míg a munkabaleset önmagában nem jogosít a baleseti ellátásra.

Nézzünk néhány példát, amik alapján könnyebb lesz eligazodni.

Ha otthonról megyünk a munkába és megbotlunk az útpadkában, eltörik a kezünk, akkor az egy üzemi baleset, de nem munkabaleset. A munkáltató nem vizsgálja, de kapunk ellátást.

Ha a munkahelyünkön végezzük a munkánkat és elvágjuk a kezünket, akkor ez munkabaleset és üzemi baleset is. Ha munkaközi szünetben, az üzemi étkezdébe menet megbotlunk a küszöbben és kibicsaklik a bokánk, akkor ez szintén üzemi baleset és munkabaleset. Ezeket az esteket a munkáltató kivizsgálja és ellátást is kapunk.

Ha a munkahelyünkön engedély és jogosítvány nélkül beülünk a targoncába és a falnak rohanunk vele, akkor az munkabaleset, de nem üzemi baleset. Ezt a munkáltató kivizsgálja, de ellátást nem kapunk.

Munkából hazafelé menet beugrunk a kocsmába, majd két óra múlva továbbindulunk és elüt egy autó, akkor ez nem munkabaleset és nem is üzemi baleset. A munkáltató sem vizsgálja és ellátást sem kapunk.

Ne felejtsük, nem minden munkabaleset üzemi baleset, és nem minden üzemi baleset munkabaleset, de az esetek többségében a munkabaleset üzemi baleset is.

Otthoni szemétégetés káros hatásai

Sokan gondolják úgy, hogy a hulladékkezelési költségeket otthon úgy lehet a legegyszerűbben és legkényelmesebben csökkenteni, ha elégetik a hulladékot. Nincs szemétdíj, nincs macera a gyűjtéssel. Ez azonban nem csak tilos, de rendkívül káros és veszélyes!

a0bc3d68f10fa7b89f90d30c875c4715.png

Az egyik káros hatás, hogy a hulladék égetése során felszabaduló anyagok károsítják a tüzelőberendezést és lerakódnak a kéményben, ahol vastag, üveg keménységű lerakódást képeznek, amit a kéménysepréskor is csak nehezen lehet eltávolítani. Amellett, hogy a drága kazánt két-három év alatt tökreteszi a lerakódás, a beszűkült kémény miatt az égés sem lesz tökéletes, megnő a káros gázok visszaáramlásának a valószínűsége. Legrosszabb esetben súlyos, akár halálos szénmonoxid mérgezés is lehet az eredménye a felelőtlen hulladékégetésnek.

A beszűkült elvezetőn át kiáramló füst hőmérséklete is magasabb, elérheti a lerakódott anyagok gyulladási hőmérsékletét, kéménytűz alakulhat ki. A belső hő meghaladhatja az 1000 °C hőmérsékletet is, ami roncsolja a kémény szerkezetét, kitörhetnek a lángok, vagy a felmelegedett falazat hatására begyulladhatnak a közelében lévő tárgyak, leéghet a ház is.

A hulladék égetése során számos mérgező, irritatív vegyület szabadul fel. Ilyenek például az aceton, benzol, formaldehid, toluol, foszgén, hidrogén-cianid, kaprolaktám, xilol, aldehidek, savak és még számos más anyag. Ezek nemcsak a környezetet károsítják, de hirtelen nagy koncentrációban azonnali halálos mérgezést is okozhatnak. Hosszútávon kis mennyiségben is károsak az egészségre. Daganatos megbetegedéseket, máj- és vesekárosodást, vérképzési zavarokat, légúti megbetegedéseket és impotenciát okozhatnak. Ezek a káros hatások nem csak a hulladékot égetőt érhetik, hanem a környezetüket is veszélyeztetik, hisz a kéményből kilépő füst beteríti az egész környéket.

Mi magunk soha, semmilyen körülmények közt ne égessünk szemetet, és ha a környeztünkben bárki ilyet tesz, figyelmeztessük, tájékoztassuk. Ha a meggyőzés nem használ, fordulhatunk a helyi jegyzőhöz, a tűzoltósághoz vagy tehetünk bejelentést az illetékes környezetvédelmi felügyelőségen is.

Óvjuk együtt anyagi javainkat, környezetünket és egészségünket, tegyünk meg minden az otthoni szemétégetés ellen!

Germanwings-katasztrófa foglalkozás-egészségügyi szempontból

A március 24-i katasztrófával kapcsolatban számos írás jelent meg arról, hogy milyen technikai megoldások vannak a gépek biztonsága érdekében, sőt sokszor a túlbiztosítás is lehet káros. Szintén sokat cikkezett a sajtó arról, hogy a másodpilóta kezelőorvosait kötötte a titoktartás. Ugyanakkor senki nem beszélt a foglalkozás-egészségügyi orvos szerepéről, pedig ő lehetett volna az, akinek észre kellett volna vennie az alkalmatlanságot és el kellett volna tiltania a másodpilótát a munkavégzéstől.

A napvilágot látott információkból kiderült, hogy bár a munkába álláskor van egy pszichológiai vizsgálat a pilótáknál, ezt később nem kell megismételni. Ezen az előíráson mindenképpen változtatni szükséges, hisz a mentális betegségek évekkel később is kialakulhatnak, felismerésük szükséges, hogy az alkalmatlanokat időben ki lehessen szűrni.

Ebben az esetben azonban a betegség fennállt már korábban, és nyilván a hosszú eljárás végére választ kell majd kapni arra is, hogyan tudott átmenni a vizsgálatokon a pilóta még munkába állása előtt. Az eredmények tükrében meg kellene hozni az eljárásban is a szükséges változást, illetve nagyobb figyelmet kell szentelni az előírásoknak megfelelő, szakszerű vizsgálatoknak. Úgy látszik, mindenhol vannak hiányosságok a rendszerben, sajnos.

Mi a legnagyobb probléma?

Aki alkalmazottként dolgozik, vett már részt foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton. Gondoljuk csak végig, hogyan is zajlott ez a kivizsgálás. Sajnos az esetek többségében néhány alapvető vizsgálatot követően, a páciens által bevallott vagy be nem vallott krónikus betegségektől függetlenül mindig, mindenki alkalmas a munkavégzésre.  Az orvos rutinszerűen végzi a munkáját, sokszor nem veszi figyelembe a munkaköri sajátosságokat, vagy nincs is tisztában ezekkel, hisz a kockázatértékelésben sem vett részt aktívan, csak aláírta és a fiókba süllyesztette.

Az egész rendszer megváltoztatására lenne szükség, mert egy alkalmatlan munkavállaló nem csak a saját testi épségét veszélyeztetheti, hanem a környezetében dolgozó kollégái és a munkavégzés hatókörében tartózkodókét vagy a szolgáltatást igénybevevőkét, mint a légi katasztrófa esetében is történt. Egy emberélet is sok, de tömegszerencsétlenséget sem csak egy pilóta tud okozni, hanem a mozdonyvezető, a buszsofőr, a metróvezető és még sokan mások…

Tűzvédelmi szakember alkalmazása

Március 25-én jelent meg és a mai naptól hatályos a belügyminiszter 9/2015 (III.25.) rendelete, melynek 7. §-a előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni.

A szabályozás hasonlít a munkavédelmi területen évek óta megszokott előírásokhoz, így nemcsak a szükséges képesítést írja elő a jogszabály, de a kötelező óraszámot is. Természetesen külső szolgáltató igénybevételét is lehetővé teszi a rendelet.

Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az

  • 1000-5000 kg közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít,
  • tűveszélyes anyagot 1000-10000 m2 közötti területen tárol,
  • több mint 100 munkavállalója van
  • olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
    • tömegtartózkodásra szolgál 500 főig,
    • összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
    • menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.

Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni minimum havi tizenhat órában a vállalkozásunknál, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.

Jelentős változás, hogy tűzvédelmi szabályzat készítésére és módosítására is minimum középfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező jogosult.

Fontos, hogy mind saját alkalmazott esetén, mind szolgáltató igénybevételekor győződjünk meg arról, hogy az előírt végzettséggel valóban rendelkezik a partner.

Ellenőrizzük cégünk tűzvédelmi helyzetét, előzzük meg a tűzvédelmi bírságot és legfőképpen a tűzeseteket!

Munkabaleseti statisztikák, és ami mögöttük van

A munkabalesetek száma és ezen belül a súlyos esetek aránya egy fontos mutató, melynek segítségével láthatjuk, hogyan állunk a munkavédelemmel, a javuló, vagy romló tendencia elárulja, a helyes irányba haladunk-e.

Bár a statisztikák különbözhetnek, hisz minden egyes statisztika módszertana eltér, mégis mutatnak valamit.

Az országos munkavédelmi felügyelőség szerepét betöltő szervezet, ami jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály, minden évben közzéteszi honlapján éves tájékoztatóját a munkabalesetek alakulásáról. Ezek jelenleg 2000-ig tartalmazzák az adatokat, melyek alapján látható, hogy az elmúlt 15 évben a munkabalesetek száma folyamatosan csökkent.

 

Forrás: www.ommf.gov.hu

 

Ha hosszabb távú tendenciára vagyunk kíváncsiak, akkor elérhető a Központi Statisztikai Hivatal munkabaleset statisztikája is, mely azonban tartalmazza a bányakapitányságok hatáskörébe tartozó baleseteket is. Éppen ezért, a 90-es évek elejéhez képesti csökkentésben szerepe van a bányabezárásoknak is, ennek ellenére elmondható, hogy hosszútávon is csökkenő tendenciát mutat a balesetek száma.

 

243ee1df4154957650c565ea4011ea88.png

Forrás: www.ksh.hu

Egy más módszertannal készült, de nagyságrendileg hasonló képet mutat az Eurostat statisztika is, ahol más, érdekes anomáliára bukkanhatunk.

Először nézzük meg, hogy mennyi munkabaleset történik az Európai Unióban. Ami elsőre szembetűnik, az, hogy minél fejlettebb egy tagország, annál több munkabaleset éri az ott dolgozókat.

 

c4fb5fce6319da0b86d835bb938a5887.png

Forrás: ec.europa.eu/eurostat

 

Ha az alkalmazottak számához viszonyítunk, akkor értelmezhetőbb információhoz jutunk, de így is az látszik a 2012-es adatok alapján, hogy az EU15 százezer alkalmazottra vetített munkabalesetek számában rosszabb képet mutat.

 

7d602ee6f81f686f0bd93e2553e0d5cc.png

Forrás: ec.europa.eu/eurostat

 

Nézzük meg a halálos balesetek arányát is.

 

4415df881bcaeca558c54fd16100e703.png

Forrás: ec.europa.eu/eurostat

 

Érdekes módon a halálos balesetek aránya már rosszabb a Kelet európai országokban, mint az EU15. Ez akkor azt jelenti, hogy az EU15-ben rosszabb a munkavédelmi helyzet, de a többi tagországban súlyosabbak a balesetek? Nagy valószínűséggel ennél egyszerűbb magyarázat is van.

Az EU15 munkabiztonsági kultúrája magasabb, a munkavállalók és munkáltatók hozzáállása az, hogy a megtörtént baleseteket kivizsgálják, jelentik és tesznek az ismételt előfordulás ellen, ugyanakkor a Kelet európai országokban igyekeznek eltitkolni, eltusolni a munkabaleseteket. Ezért van az, hogy a nem eltitkolható halálos balesetek arányában rosszabbul teljesítenek a később csatlakozottak, viszont a bejelentett munkabalesetek száma elmarad a régi tagországokétól.

Mindezek tükrében elmondhatjuk, hogy Magyarországon van még hova fejlődnie a munkabiztonsági kultúrának és a közeljövőben esetleg romló statisztikai mutatók nem feltétlenül romló állapotokat fognak mutatni.

 

 

Föld Órája 2015

A WWF által 2007-ben életre hívott Sydneyből indult kezdeményezés a Föld Órája, melyben a résztvevők egy órára lekapcsolják a világítást és kikapcsolják a nem létfontosságú elektromos berendezéseket. Az eseményre minden évben március utolsó szombatján kerül sor, amikor helyi idő szerint este fél kilenctől a csatlakozottak elsötétítenek.

 wwf_earth_hour_cover_01.png

Az akció lényege, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire és a fenntartható fejlődés fontosságára. Nem csak ez a 60 perc sötétség a fontos, hanem az, hogy minden nap tegyünk valamit, hisz a környezet megóvása mindannyiunk felelőssége!

A felesleges világítás lekapcsolása mellett oda kell figyelni a fűtés optimalizálására, hisz nem csak energiapazarlás a túlfűtés, de egészségtelen is. Fontos, hogy takarékoskodjunk az ivóvízzel, ami a jövő nemzedékei számára az egyik legnagyobb kincs. Számos erőforrás megtakarítási lehetőség áll a rendelkezésünkre, alkalmazzuk ezeket!

Magyarország már 2008-ban csatlakozott a Föld Órájához és négy városban is elsötétítették az egyébként kivilágított nevezetességeket.  A közvélemény kutatások szerint mára a magyarok 67%-a hallott már az akcióról, de csak 15%-uk csatlakozott.

Csatlakozzunk mi is a kezdeményezéshez a foldoraja.hu oldalon, és kérjük meg az ismerőseinket is, hogy tegyenek hasonlóan. Sötétítsük el az országot szombat este közösen!

Aki szeretné megünnepelni, hogy tesz, tett vagy tenni fog a Földért, az elmehet a WWF által szervezett Lekapcsoló Buliba, melynek helyszíne a budapesti Bálna, mely egyben az idei akció központja is. Az este hétkor kezdődő Mary Popkids koncert után innen kapcsolják le Budai Várnegyed, a Lánchíd és a Parlament díszkivilágítását. Természetesen több magyar város, vállalkozás, intézmény csatlakozott idén is, akiknek a folyamatosan bővülő listája megtalálható az esemény honlapján.

Végezetül kedvcsinálónak nézzük meg az idei hivatalos videót.

 

Mi az az EHS?

Az EHS egy angol mozaikszó, ami az Environmental, Health és Safety szavak kezdőbetűiből áll össze. Magyarra fordítva mondhatjuk úgy is KEM, azaz Környezetvédelem, Egészségvédelem, Munkabiztonság.

A környezetvédelem egy olyan társadalmi tevékenység, ami a saját magunk által okozott szennyezéstől szeretné megóvni a környezetünket és magát az embert. Mint mozgalom már az ipari forradalom idején megjelent, jogszabályi háttere is korán kialakult, 1863-ban Nagy-Britanniában megalkották az első környezetvédelmi törvényt. A XX. század derekán megalakultak a nagy globális környezetvédő szervezetek, mint a Greenpeace vagy a WWF. Mára a civil társadalom mellett az ipar is nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre.

Az egészség- és munkavédelem célja, hogy a munkavállalók munkájukat az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos körülmények között végezhessék. A munkavédelem szinte egyidős a munkával, a szakmai irányelvek első írásos emléke Mózes V. könyve XXII. részének 8. verse, mely szerint: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.”  A modernkori munkavédelem kialakulása ugyanakkor szintén az ipari forradalomhoz köthető, és manapság már a munkavédelem és a technológia fejlődése és a folyamatos fejlesztés elve alapján kidolgozott EU-s irányelvek szabályozzák.

Az EHS területéhez tartozik a tűz- és katasztrófavédelem valamint az iparbiztonság is. Tűzvédelemmel az ősemberek is foglalkoztak, első jogi szabályozása Hammurapihoz köthető, aki mindenki számára kötelezővé tette a tűz oltásában való részvételt. Modern világunkban a tűz elleni védekezés mellett szükség van a katasztrófák elleni védekezésre és iparbiztonságra is, hogy megelőzzük, és szükség esetén kezeljük azokat az eseményeket, amikor emberek élete, anyagi javak, természeti értékek kerülnek veszélybe.

A blog célja, hogy mindenki számára eljuttassa a környezet-, munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos híreket, információkat valamint azokat az ismereteket, amik segítik a felelősségvállalás és tudatosság fejlesztését, hisz lássuk be, van még hova fejlődnünk. Fontos, hogy ne csak a munkahelyen legyünk környezettudatosak, tegyünk a biztonságunkért, hanem a privát életünkben is éljünk úgy, hogy elkerüljük a baleseteket és megóvjuk környezetünket a következő generációk számára.